Bus Iván az edzések és a mérkőzések mellett a konyhában szorgoskodik szabadidejében. Mint mondja, a főzés kikapcsolja és szórakoztatja.

– Hogyan jött, hogy a kosárlabda mellett a főzés mellé tetted le a voksod?

– Igazából onnan, hogy imádom a hasam és imádok enni. Édesanyám és nagymamám főztjein nőttem fel, akik mindketten konyhatündérek. Amikor elkerültem 17 éves koromban Paksra, akkor hiányoztak a hazai kosztok, illetve magamra is voltam utalva, úgyhogy kénytelen voltam elkezdeni otthonosabban mozogni a konyhában. Hál’Istennek az akkori lakótársam Czinger Zoli volt, aki abban az időben jóval önállóbb és érettebb volt, mint én, úgyhogy rengeteget segített eleinte. Később már egyedül is boldogultam és egyre jobban ment. A másik ok pedig az, hogy kb 1.5 éve nagyon odafigyelek a táplálkozásra. Igyekszem minél egészségesebben étkezni és ez sokszor úgy a legegyszerűbb, ha magamnak készítem el.

– Hogyan segít neked a főzés egy nehéz nap után?

– Egy nehéz nap után sajnos nincs időm és energiám nekiállni főzni, úgyhogy ilyenkor vagy a rendelés, vagy egy olyan vacsi marad, amit pillanatok alatt össze lehet dobni.

– Milyen ételeket szeretsz a leginkább elkészíteni?Van-e kedvenced?

– Általában hangulatfüggő. Lényeg, hogy a hús, vagy hal mellé egy egészséges, jó tápértékű köret legyen és persze a saláta/zöldség elmaradhatatlan. Ezeket pedig lehet a végtelenségig variálni, hogy éppen mit és milyen formában készítek.

– Milyen ország ételeit szereted a leginkább és próbáltad- e már valamelyiket elkészíteni?

– Mindenevő vagyok, úgyhogy ez egy nehéz kérdés. Az olasz konyha íz világa áll hozzám a legközelebb talán és bármikor tudnám enni, de tésztát csak csínjával szoktam és akkor is csak ebédre, mert vacsorára általában kerülöm a nehéz, szénhidrát gazdag ételeket. Emellett persze a magyaros és thai fogásokat is szeretem és nagy kedvenc még a mexikói, tortilla alapú kaja. Igyekszem mindig egy-egy új receptet kipróbálni.

– A sütéssel hogy állsz?

– Természetesen az olyan főételek, amelyek sütést is igényelnek, nem okoznak nehézséget, viszont süteményeket, desszerteket abszolút nem szoktam. Kicsit sem vagyok édesszájú és nasis, úgyhogy nem is vonz.

– Ki szokta letesztelni a főztödet?

– Legtöbbször a párom, akivel nagy szerencsém van ilyen téren, mert nagyon tudatosan és élsportolóhoz méltóan táplálkozik és mivel pályafutása után sport dietetikusként szeretne elhelyezkedni, képben van mindennel és rendszeresen segít. Természetesen volt már példa többször is arra, hogy szüleimnek főztem, vagy a csapattársakat hívtam át vacsorára. Őket általában be is szoktam fogni munkára. Brúnó kitűnő szeletelő és sajtreszelő, Gyurcinál pedig senki nem kóstol jobban! Egyébként egyre jobban tüsténkednek ők is a konyha körül, úgyhogy egy ideje már tervezzük a vacsoracsatát is. Remélem jövőre összejön!