„Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni a meccseken”

Egy igazán tehetséges, korosztályos válogatott
kosárlabdázóval erősítettük keretünket az előttünk álló bajnoki
szezonra. A szombathelyi nevelésű 19 éves Dancsecs András nem kis
büszkeségére az elmúlt évben az amerikai Indiana University of
Pennsylvania kosárlabda csapatának volt a tagja.

Alig egy hónapja érkeztél hozzánk. Hogy érzed magad Nyíregyházán, sikerült könnyen beilleszkedned a csapatba?

Abszolút. Nagy szeretettel
fogadtak a játékosok és a szakmai stáb is. A beilleszkedésemet
segítette, hogy több játékost ismertem régebbről a csapatból, gondolok
itt Sitku Marcira, Bazsó Brúnóra, Vaskó Gyurira illetve Mokánszki
Mátéra. Nyíregyháza nagyon szép város, a Continantal Aréna pedig extra
feltételeket biztosít a sportoláshoz, csak ámultam, amikor először
megláttam, hogy milyen körülmények között fogok kosarazni. Nagyon
tetszik, hogy egy helyszínen tudunk edzeni, kondizni és rehabilitálni az
arénán belül. Úgy érzem, minden adott ahhoz, hogy tovább fejlesszem
magam. Eddig dobógéppel nem volt lehetőségem gyakorolni, itt ez is
megvan.

A kosárlabdázás alapjait a szombathelyi
kosárlabda akadémián szerezted meg. Hány éves korodban kezdtél el a
kosarazni, kik voltak az első mestereid?

Hat éves koromban kezdtem el
kosárlabdázni – ahogy említetted – Szombathelyen. Az első mesterem Perl
Zoli édesanyja, Kalamár Zsuzsanna volt, aki megtanította számomra a
kosárlabdázás alapjait. Nagyon sokat köszönhetek neki, ő szeretette meg
velem a sportágat.

Fiatal korod ellenére nemzetközi
mérkőzéseket is játszottál már, hiszen tagja vagy az utánpótlás
válogatottnak. Legutóbb a B divíziós EB-n szerepeltél a magyar
válogatottal Portugáliában.

Igen, 16 éves korom óta folyamatosan
tagja vagyok a magyar válogatottnak.(U16.U18,U20) A portugáliai
szereplésünk kicsit csalódás volt, az elején azt gondoltuk, hogy jobb
eredményt is el tudunk érni.

Legutóbb az amerikai Indiana University
of Pennsylvania kosárlabda csapatát erősítetted. Gondolom felejthetetlen
élményekkel tértél haza és sokat tanultál a kosárlabdázás őshazájában.
Van összehasonlítási alapod. Mennyiben más egy kosárlabda edzés
Amerikában, mint itthon?

Teljesen más. Amerikában sokkal
keményebb és hosszabb egy edzés, mint nálunk. Nem egyszer folyamatos
három órás edzéseim voltak. Sokkal többet kondiznak is, mint nálunk és
nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az edzések ideje alatt a fegyelemre. Úgy
érzem, hogy nagyon sokat fejlődtem - elsősorban fizikálisan - az egy
éves kint létem alatt.

Melyek az egyéni céljaid, ambícióid itt Nyíregyházán?

Korábbi mestereimtől és az amerikai
egyéves ösztöndíjam alatt megtanultam, hogy a sportban nincs lehetetlen.
A célok elérése érdekében bármilyen körülmény között a maximumot kell
nyújtani egy élsportolónak. Azt mondhatom, hogy itt Nyíregyházán is
minden tőlem telhetőt meg fogok tenni a meccseken a győzelem érdekében.