Csapatunk az első hat forduló mindegyikén vereséget szenvedett, vagyis nyeretlenül érkeztünk el az első válogatott szünetig. Szurkolóinkat bizonyára rengeteg kérdés foglalkoztatja, ezek nagy részére választ adhat klubunk ügyvezetőjével, dr. Mohácsi Mátéval készített értékelésünk.
– Milyen anyagi lehetőségekkel vágott neki a klub a nyárnak, ennek megfelelően milyen célt határozott meg a vezetőség a bajnokság előtt?
– Az előző nyárnál picit távolabbra nyúlnék vissza. A Blue Sharks ötévnyi B-csoportos szereplésének utolsó szezonjában igazoltam haza, majd a feljutást követően már kizárólag ügyvezetőként az volt az elsődleges feladatom, hogy előteremtsem azt a forrást, ami arra predesztinál minket, hogy egyáltalán el tudjunk indulni a legmagasabb osztályban, és ne a pofozógép szerepét töltsük ott be egyértelmű kiesőjelöltként. Azt gondolom, ez sikerült is, ám az előző idényben így is „toronymagasan” a legkisebb költségvetéssel dolgozó csapat voltunk. Akkor 2-3 ezer dolláros áron is könnyebb volt légióst találni, a legtöbb játékos úgy gondolkodott a Covid után, hogy örül, ha van csapata és meg tudja mutatni magát. Azon a piacon rizikósan, de ki lehetett hozni egy jó csapatot. Nagyon fontos volt a jó kiválasztás, ami maximális sikerült, abból a pénzből abszolút várakozáson felüli volt az eredményünk, bravúr kategória a 11. helyezésünk.
Nehéz időszakot éltünk akkor is, hiszen bőven benne voltunk a koronavírus-járványban, de meg kellett találni azokat a partnereket, akik invesztálnak a klubunkba, még ha nagy áldozatokkal jár is. A támogatásért minden szponzorunknak köszönettel tartozunk, nagyon hálásak vagyunk nekik!
Azt is látni kell viszont, hogy ez a pénz már nem ér annyit, mint korábban. Több mint száz céggel tárgyaltam a szezon vége felé és nyáron, közülük nagyjából 10%, amely ebbe pénzt invesztál. Sajnos olyan is előfordul most ebben a gazdasági válsághelyzetben, hogy bizonyos támogatók fizetésképtelenné válnak, és nem tudják garantálni az ígért vagy aláírt összeget sem. Voltak támogatók, akiket elveszítettünk, nagyjából ugyanennyit be is tudtunk hozni, de maga a bázis, ami a fő támogatást jelenti, 2-3 éve nagyságrendileg ugyanaz.
Eljutottunk ehhez a szezonhoz, aminek 10%-kal kisebb költségvetéssel vágtunk neki. Az a 10% reálértékben 25-30% a valutaárfolyam-változás és az árnövekedések miatt. Ebből azt tudtuk elérni, hogy összességében azonos vagy olcsóbb kategóriájú külföldieket szerződtettünk, mint az előző szezonban, ám akkor kb. 300 forintos dollár árfolyamon tudtam fixálni az összeget, amit most értelemszerűen nem lehetett megtenni. Különböző radikális gazdasági intézkedéseket kellett meghozni, hogy legalább el tudjunk indulni a bajnokságban.
Ezzel persze minden csapat megküzd, de azt is látni kell, hogy Nyíregyházán még nem alakult ki az a kultúra, ami egy komoly kosárlabda csapathoz szükséges. A komoly csapatot komoly költségvetéssel lehet elérni. A Nemzeti Sport adatai szerint a mi meccseink látogatottság szempontjából az élmezőnybe tartoztak az előző bajnokságban, de hiába járnak sokan a mérkőzésekre, bármilyen szép eredményt értünk el, semmivel nem lett több pénzünk, kevesen akarnak ebbe invesztálni. Évek kellenek ahhoz, hogy kialakuljon az ehhez szükséges kosárlabda-kultúra. Én 0-24-ben ezért élek, egész nyáron azért dolgoztam, hogy az első osztályú kosárlabda fennmaradjon Nyíregyházán és továbbra sem adom fel, de jelen helyzetben felelősen azt mondhatom csak, hogy a bennmaradásért kell küzdenünk, ha ennél jobban teljesítünk, az bravúr. Hozzáteszem, reális a bennmaradás, tavaly is nulla hattal kezdtünk, emiatt a mostani kezdés után nem kell temetni a csapatot. Azt viszont le kell szögeznem, hogy rendkívül felelősen kell gondolkodnunk minden gazdasági kérdésben.
– Nehéz sorsolásunk volt az első hat körben. Milyen eredményekkel számoltál?
– Amikor megláttam a sorsolást, nem örültem, tudtam, hogy fiatal, újonc légiósokkal teli csapattal nehéz lesz ez a menetrend. Hat meccsből négyet idegenben – ráadásul jó csapatok ellen – játszottunk, a maradék két hazai mérkőzésünkön a Szolnokot és a Paksot fogadtuk. Azt vártam, hogy a hat mérkőzésből minimum egyet megnyerjünk, ne úgy kezdjünk, mint tavaly. Minden további győzelem bravúr. Sajnos nem sikerült ezt megugranunk. Voltak reális győzelmi esélyeink, a Szolnokkal például 38 percig pariban voltunk, a Paks ellen két perccel a vége előtt, négypontos előnyben két rossz döntés miatt kaptunk ki a végjátékban. Magyarázkodni nem akarok, ez a mérleg a körülmények és a sorsolás ellenére is kudarc számomra. Tavaly láttuk, hogy nulla hattal sincs még veszve semmi, két csapat is csak egy győzelemmel áll jobban, ezt az első kör második felében be lehet hozni.
– Hat mérkőzés után ugyanolyan a mérlegünk, mint tavaly. Mennyiben érzed másnak a mostani helyzetet és a lehetőségeinket, tudunk-e változtatni a csapaton?
– Mint említettem, a gazdasági lehetőségünk nem a legfényesebb, de minden cégvezető úgy tervez meg egy évet, hogy be tudjon avatkozni, ha arra van szükség. Így van ez nálunk is. Biztosan változtatunk a csapaton, hiszen – bár ezzel a kerettel is elérhető a bennmaradás – semmit sem szeretnénk a véletlenre bízni. Próbálok minél több lehetőséget körüljárni.
Tavaly egyértelműen látszott, hogy centerben vagyunk gyengék, amint érkezett egy magasember, varázsütésszerűen megváltozott a csapat teljesítménye. Jelenleg azzal van a gond, hogy légiós és magyar játékosok között sincs mentálisan erős vezéregyéniség a csapatban, illetve bizonyos posztokon gyengébbek is vagyunk, mint tavaly.
– Hogyan értékeled a légiósok, a magyar játékosok és a szakmai stáb munkáját?
– Mindenkitől több kell! A szakmai stábnak meg kell találnia azt a játékot, ami jobban illik ehhez a csapathoz. Látom, hogy próbálkozunk, rengeteg dolgot kipróbáltunk már, de még nincs meg a megfelelő irány. Teljesen más karakterekből és játékosokból áll ez a csapat, mint a tavalyi. Egyelőre keressük önmagunkat.
Ehhez hozzátartozik, hogy az első 3-4 fordulóban nehéz lett volna megkülönböztetni bizonyos légiósokat a magyaroktól, mert nem nyújtottak olyan teljesítményt, ami elvárható volt. Megnézzük, milyen lehetőségeink vannak, de szükséges beavatkozni a légióskontingensbe. Itt tehát biztosan lesz változás, a következő napokban kiderül, miben változtatunk, az azonban nem várható, hogy valakit kétszer olyan jó, vagy kétszer drágább játékosra cserélünk.
Mindig központi kérdés a magyar mag, így van ez most is. Amíg nem lesznek megfelelő magyar teljesítmények, addig nem fogunk senki ellen mérkőzést nyerni. A magyarok nagy részének a hozzáállásával, az edzői utasítások betartásával nincsen gond. Vannak olyanok, akik ebben sem járnak élen, de összességében a hozzáállással nincs probléma. A teljesítmény viszont nagyon gyenge. Ha csak a statisztikát nézzük – amit egyébként nem szeretek – látszik, hogy jelenleg a legmagasabb pontátlagú játékos 2,5 pontot átlagol, VAL-ban ugyanez az érték az első. A játékosok összpontszáma nem éri el a tízet, márpedig ennél sokkal több kell, ha csak nincs kiemelkedő légiósteljesítmény, ami jelenleg szintén nincs meg. Senkinek nem biztos a helye. A következő hét mérkőzésen bizonyíthatnak, mindenki tiszta lappal indul és lehetőséget kap, viszont aki nem bizonyítja, hogy helye van az első osztályban, az nem lehet véletlen, hiszen akkor már 13 mérkőzésen leszünk túl. Bízom benne, hogy gatyába rázzák magukat. Minden segítséget megadunk nekik, legyen az mentális vagy fizikai munka. A magyarok nélkül biztosan nem leszünk sikeresek.
– Az első kör hátralévő hét meccsén milyen mutatóval lennél elégedett?
– A hét mérkőzésből négyet itthon játszunk, 3-4 győzelem szükséges lenne, ne dőljön el már az első körben, hogy az utolsó vagy utolsó előtti helyen végzünk. Ehhez meg kell szerezni az első győzelmet, hogy átszakadjon a gát és elinduljunk felfelé. Mindenkinek magába kell néznie és a nulláról elindítani a munkát, hogy „új bajnokság kezdődjön”, mert az eddigi irány nem volt jó. Bízom magunkban, a következő hét mérkőzésen bizonyíthat mindenki!
Az első körből hátralévő mérkőzéseink:
November 19.: Hübner Nyíregyháza BS–ZTE
November 23.: Hübner Nyíregyháza BS–Szeged
November 26.: Körmend–Hübner Nyíregyháza BS
December 2.: Hübner Nyíregyháza BS–Alba Fehérvár
December 10.: Bp. Honvéd–Hübner Nyíregyháza BS
December 18.: Hübner Nyíregyháza BS–Kaposvár
December 21.: Sopron–Hübner Nyíregyháza BS
