Egymást követő három győzelem után várhattuk a bajnokság listavezetőjét, a Pécsi VSK-t. A remek forma ellenére sem voltak teljesen jók az előjelek, mert Carlbe Ervin betegség miatt nem edzett a hét elején.

Amerikai játékosunk így is kiválóan indította a meccset: kontakttal együtt dobott nehéz kosarat, blokkolt a másik oldalon, majd egy gólpasszt is kiosztott. Vele együtt az egész csapatunk kiváló rajtot fogott, lendületesebben játszottunk, mint a vendégek, ami védekezésben és a lerohanásokban is meglátszott. Aggodalomra adott okot, hogy Bus Ivánt le kellett cserélni egy medvepuszi miatt, ám a helyére Geiger Bálint is lendületesen szállt be, majd Szobi Dániel is a szokásainak megfelelően hajtott.

Mezőnyben továbbra is hoztuk a közel tökéletes szintet, a palánk alatt már nehezebb dolgunk volt az ellenfél rutinos magasembereivel. Ezzel együtt is folyamatosan növeltük a különbséget, Bonifert Bendegúz és Tarján Izsák is elkapta a fonalat támadásban, az első negyedet pedig Nagy Simon zárta le egy utolsó másodperces hármassal.

Ott folytattuk, ahol abbahagytuk! A második játékrész elején Bonifert is bedobott egy távolit, amivel már tizenöttel vezettünk. A PVSK hárompontos akciókkal tartotta magát. A hosszabb hazai kosárcsendet Glatz Soma 2+1-es akciója szakította meg, rögtön utána Nagy ismét beköszönt kintről. Rengeteg akciónk Ervintől indult, vagy ő alakította úgy a támadást, hogy abból helyzet alakuljon ki. Hozzá kell tenni, a vendégek légiósa, Ognjen Micsovics is vezére volt az együttesének, az ő vezetésével tíz pontra csökkent a különbség a nagyszünetre (48–38).

A második félidőre sokkal agresszívabb pécsi csapat jött ki, amely kemény védekezéssel pillanatok alatt eltüntette a különbség nagy részét. Sokáig tartottuk magunkat, nem engedtük, hogy fordítsanak a vendégek: Ervin faulttal együtt szerzett kosarat, Végső is dobott egy szép kettest. A 28. percben aztán Mokánszki Máté négypontos akciójával lett egál, Micsovics vezetésével pedig már vezettek is a negyed végére.

Úgy tűnt, hogy elfogyott a lendületünk, védekezésben nem tudtuk feltartóztatni az ellenfelünket és támadásban is statikussá váltunk. A semmiből aztán megváltozott a játék képe, Bus Iván zsinórban dobott két kettest és egy triplát, amivel fordítottunk, valamint hátul is új energiát szereztünk valahonnan. A Pécs ellen viszont semmilyen helyzetből nem könnyű nyerni, a listavezető fél perccel a vége előtt egalizált Horti kosarával. Az utolsó támadásunkból sajnos nem dobtunk kosarat, viszont kivédekeztük a baranyaiak akcióját, így jöhetett a hosszabbítás, ami a tiszaújvárosi kupameccs dupla ráadásával együtt már az idénybeli ötödik extra játékidőnk volt.

Itt az első kosarat még a PVSK szerezte, de ez sem tört meg minket. Az ismét nagyon aktív Tarján hatalmasat blokkolt, Végső indításból dobott ziccert, később Bonifert faulttal együtt talált be a palánk alól. Itt még nem volt vége, jött egy nagyon fontos hármas Bustól, a védekezésünk pedig most már konzisztensen remek volt. A végére még paprikássá vált a hangulat, Hortit kiállították. Az eset után értékesítettünk két büntetőt, majd Ervin akcióból lezárta a meccset.

A Pécs másodszor kapott ki a szezon során, mi pedig megszereztük hatodik sikerünket, amivel újabb lépést tettünk a rájátszást érő pozíciók felé!

NB I/B, Piros-csoport, 17. forduló
Hübner Nyíregyháza BS–Pécsi VSK-VEOLIA 102–92 (29–18, 19–20, 14–29, 22–17, 18–8) – hosszabbítás után
Continental Aréna, v.: Balogh, Bács, Fülöp.
Nyíregyháza: Bus 16/6, Végső 10, Ervin 25/6, Bonifert 17/6, Tarján 17/3. Csere: Geiger, Szobi 4, Nagy 8/6, Völgyi 2, Glatz 3. Vezetőedző: Merim Mehmedovic.
PVSK: Micsovics 25/3, Németh 12/6, Molnár, Bíró 13/3, Horti 16/3. Csere: Mokánszki 18/12, Plézer 5, Antoni, Frank 3/3, Harka. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.
Kipontozódott: Tarján (43.), illetve Bíró (42.).
Kiállítva: Horti (44.).